Promises, music, you - 16.fejezet

Baekhyun POV

  Nagyon meglepett, amikor az új fiú, Kyungsoo a mellettem lévő üres székhez sétált. Nem akartam elüldözni, így a lehető legkedvesebben rámosolyogtam, majd az asztal közepére helyeztem a tankönyvet, hisz Ő még semmit sem kapott. Még saját magamat is megdöbbentettem azzal, hogy milyen közvetlen és nyitott voltam vele szemben. Talán a kisugárzása az, ami ezt váltja ki belőlem. A csengő hangját hallva felpattantam, s karon ragadtam újdonsült padtársamat azzal a céllal, hogy a szünetben körbevezessem az iskolában. A fiú nem ellenkezett, hagyta, hogy magammal húzzam, s szelíd mosollyal az arcán hallgatta magyarázásomat.

  - Ez lenne az ebédlő! - mutattam meg neki az iskola talán legfontosabb helyét.

  - Menzás leszel? Esetleg otthonról hozol ételt? Tényleg, vannak testvéreid? Mit csinálsz szabadidődben? ... - kezdtem el beszélgetni, talán kicsit túlzásba esve a kíváncsiságommal. Amint Kyungsoora pillantottam, láttam, hogy eléggé megilletődött, így hamar befogtam a számat.

  - Ne haragudj! - sütöttem le szemeimet, mire a másik halkan felkuncogott.

  - Semmi baj, csak tudod, egyszerre nem tudok megjegyezni ennyi kérdést. De ha egyenként feltennéd, szívesen megválaszolom őket.

  Az előző görbület most kiszélesedett arcán, ami csillogó szemeivel, szív alakú ajkával és kissé már összekócolódott hajával igazán édes összképet alkotott, s biztosított arról, hogy még nem üldöztem el magam mellől a túlbuzgó viselkedésemmel.

  - Ugyan! Miért haragudnék? Inkább hálásnak kellene lennem neked, hogy körbevezetsz, beszélgetsz és barátkozol velem. Köszönöm .. - itt tanácstalanul megvonta a vállát, mire leesett, hogy be sem mutatkoztam neki. Kínosan vakartam meg tarkómat, majd zavaromban elnevettem magam, mire Kyungsoo is kuncogni kezdett.

  - Byun Baekhyun vagyok. - hajoltam meg úgy, ahogy a szüleim tanították.

  - Nagyon örvendek, Baekhyun! Be kell vallanom, hogy eddig nem volt még hozzád hasonló barátom.

  Nem igazán jöttem rá, hogy mire is gondol a "hozzád hasonló barát" alatt, s értetlenségemnek hangot is adtam:

  - Ezt hogy érted?

  Talán megbújt némi harag a kérdésemben, amitől támadónak vélhette mondandómat, mert kezét maga elé téve kezdett mentegetőzni:

  - Ne haragudj, én nem rosszra gondoltam. Nem tartalak furának, vagy ilyesmi, szóval kérlek ne vedd rossz néven, és...

  Annyira aranyos volt, hogy ennyire megijedt attól, hogy haragszom rá, így nem tudtam megállni azt, hogy ne nevessem el magam. Eme cselekedetem beléfojtotta a szót, s meglepetten, értetlenül pislogott rám.

  - Nyugodj meg, nem vagyok mérges, csak néha kicsit furán fejezem ki magam... - utaltam ezzel az élre, ami erősen hallható volt hangomon.
  Kyungsoo kifújta tüdejéből a levegőt, s szégyenlősen elmosolyodott. Ezután már sokkal oldottabb volt a hangulat, s neki is igencsak megeredt a nyelve. Mesélt a szüleiről, akik mostanában folyton veszekednek, a húgáról, akit mindenkinél jobban szeret, és arról, hogy miért kellett elköltözniük. Figyelmesen hallgattam végig mondatait, s jól elraktároztam magamban az információkat, mert úgy éreztem, minden egyes szó amit kiejt a száján valami fontos dolog.
  Az egész napot Kyungsoo oldalán töltöttem, s talán még sosem éreztem magam ennyire felszabadultnak, de volt valami, ami aggodalommal töltött el. Ez a valami, - vagyis inkább valaki - Chanyeol volt. Pontosabban a féltékenységtől izzó szemei, s néha-néha megfeszülő izmai. Az egyik szünetben a padon feküdt, én pedig odamentem hozzá, hogy megkérdezzem miért viselkedik így, de elküldött, sőt, még arra sem méltatott hogy rám nézzen. Bár lehet jobb is... Ugyan nem értettem, miért csinálja ezt, nem is volt időm ilyesmin gondolkodni, mert Kyungsoo szinte minden figyelmemet lekötötte. Ám esténként Chanyeol arcát magam elé képzelve nyomott el az álom.

  Már lassan három hete alig beszélek Chanyeollal. A zongoraórákkal nem hagyott fel, s ott hajlandó hozzám szólni, ha nagyon muszáj, de az iskolában még a kérdéseimre sem válaszol, inkább úgy tesz, mintha aludna, vagy másra figyelne, zenét hallgatna. Én pedig Kyungsooval töltöm az időm nagy részét, majd hazamegyek, s elfoglalom magam; leginkább alszok,
tanulok, vagy Mimivel játszok. Mióta megváltozott a Channel való viszonyom, olyan érzésem van, mintha valami hiányozna. Talán a viccei, vagy a fülig érő mosolya, esetleg mindig csillogó szemei. Igaziból mindene hiányzik. Nagyon örülök annak, hogy megismertem Kyungsoot, de Chanyeol nélkül már nem teljesek a napjaim. Régebben talán azok voltak - vagy azt hittem hogy azok - de ma már nem.  De mi változott azóta? Fogalmam sincs...

  Kyungsoo ütemesen dobolt ujjaival a nemrég lefestett padon, míg én az angol házival bíbelődtem. Ő már mindennel készen volt, nem akárhogy könyörögtem, nem adta oda, hogy le tudjam másolni, íy muszáj voltam magamtól megcsinálni. Szerinte ezzel tanulok, de véleményem szerint időpocsékolás, mert otthon úgyis bemaglok mindent, most meg szabad lenne a szünetem. Már majdnem a végére értem amikor egy alak tornyosult felém, ezzel kizökkentve gondolkodásomból. Ahogy tekintetem a munkafüzet lapjairól feljebb emeltem az illetőre, Chanyeol eltökélt tekintetével találtam szembe magam. Mit akarhat? Időm sem volt gondolkodni, mert elkapta a csuklómat, s húzni kezdett a kapu felé, persze csak finoman, nehogy fájdalmat okozzon.

  - Chan! - szólítottam meg. - Hová viszel?

  Nem válaszolt. Hát persze, miért is tette volna? Már régóta nem szól hozzám, most sem tesz másként, de nem értem, hogy akkor minek ráncigál magával valahova. Ha akar valamit, akkor mondja el! Hirtelen kirántottam csuklóm kezének gyenge fogásából, majd ismét feltettem neki az előző kérdést, mire megrázta a fejét.

  - Csak gyere velem! Ha odaértünk, mident elmondok. - felelte, majd megfogta a kezem és ismét útnak indultunk.
  Tíz perc séta után elérkeztünk a parkba. Chan odasétált egy padhoz, leült, majd intett, hogy én is foglaljak helyet mellette. Még mindig nem tudtam mit akarhat, de bíztam benne, így szót fogadtam neki.

  - Szóval? Miért vagyunk itt? - tértem a lényegre azonnal, barátom pedig kuncogni kezdett.

  - Egyből a közepébe? Hát legyen! Szóval... - kezdett bele egy mély levegő után - ezért hoztalak ide!

  Gondolkodni sem maradt időm értelmetlen mondatán, mert amit az utolsó hang elhagyta a száját, ajkait az enyémre tapasztotta. A meglepettség ereje miatt még a szám is tátva maradt, de Chan nem mélyítette el a csókot, ami egyenlőre még viszonzatlan volt részemről. Ám nem sokáig bírtam ellenállni az édes kísértésnek, így visszacsókoltam. Éreztem, hogy hasamban megjelennek azok a bizonyos pillangók, hogy a szívem majd kiugrik a helyéről, s úgy dübörög a vér az ereimben, hogy fülemben hallva teljesen kizárta a világ zajait. Csak Ő és én. Amikor vége szakadt a csóknak, s Chan szemébe néztem, valami eddig ismeretlen csillogást véltem felfedezni benne.

  Talán... Érez valamit irántam?

Díjat kaptam!

Első díj!♥

Sziasztok!
Ez az első olyan bejegyzésem, ahol nem egy ficit osztok meg veletek, hanem egy -számomra különösen nagy- öröm hírt!:) Ez pedig nem más, mint az, hogy megkaptam életem első díját, amit nagyon köszönök Kim Ha Ra-nak, a Szövetség, és egyéb csodás ficik írójának, valamint nektek, hogy olvassátok a blogom!♥

Szabályok:

1. Ismertesd a szabályokat!
2. Nevezd meg, és linkeld be, kitől kaptad a díjat és köszönd meg neki! (alapvető)
3. Válaszolj az általa feltett 10 kérdésre!
4. Tegyél fel 10 kérdést!
5. Jelöld meg azokat a blogokat (10db), akiknek továbbadod a díjat!

Ha Ra kérdései:

1. Mikor/hol/hogyan ismerkedtetek meg a yaoival és mi fogott meg benne?
Hogyan is...? Ja, igen! Először animében láttam yaoit, mégpedig a Junjou Romanticát, ami azóta is az egyik nagy kedvencem! Ami a történeteket illeti, tavaly áprilisában lettem kpopper, és utána nem sokkal találtam rá a ficikre. Elolvastam néhányat (egyből yaoit) és egyszerűen beleszerelmesedtem a műfajba. Hogy miért? Magam sem tudom igazán...

2. Miért kezdtetek el írni?
Mert szerettem volna kiírni magamból azt a rengeteg különös gondolatot, ami a fejemben kavargott.... *Ne nézzetek bolondnak!*

3. Mi volt az első blog/fici amit olvastatok és kitől?
Hmm... Azt hiszem, A kutyafuttatón, és azon túl  c. fici Park Il-Joon tollából. Ez egy BaekYeol fici, ami teljesen belopta magát a szívembe azzal a rengeteg cukisággal, amivel meg lett írva. Azóta már néhányszor újraolvastam, és most hogy feljött, ismét elolvasom ezt a 4 részes mini-ficit!:3

4. Lánybandák közül, melyikek azok akik igazán megfogtak titeket a kpop-ban?
Az az igazság, hogy nem igazán hallgatok lánybandákat... Van néhány, akiknek szeretem egy-két számát, de egyik sem fogott úgy meg, mint az e)(o. Viszont ha mindenképp választanom kell, akkor a Twice-t mondanám!

5. Melyiket szeretitek jobban írni? A romantikus, iskola témát, vagy inkább ennél sötétebb témát választotok?
Egyértelműen a romantikus, iskola téma híve vagyok. Ugyan belekezdtem egy "sötétebb" ficibe, de sajnos hamar elhagyott az ihlet...

6. Melyiket szeretitek jobban olvasni? Krimisebb, kicsit horrorisztikusabb, vagy a könnyed, romantikus vígjátékot?
Itt is a romantikus témára szavazok! Nem vonzanak a horror filmek/könyvek/ficik... Mindig is a nyálas, cukormáztól csillogó dolgokat szerettem... (mármint könyv és film téren)

7. Hogy vagytok a szomorú befejezéssel? Élvezitek írni/olvasni? (sejtem a választ) Ha igen miért, ha nem, miért?
Ez változó... Írni még nem írtam olyan ficit, aminek szomorú lett volna a befejezése (nincs is befejezett ficim, höhö...). Olvasni igaziból akkor szeretem, ha nincs valami jó kedvem, de nem tudok sírni. Elolvasok egy szomorú ficit, és máris megerednek a könnyeim!

8. Írtatok/olvastatok valaha yuri történetet?
Nem írtam még soha yurit, és nem is tervezem, de olvastam már egy-kettőt, csak úgy kíváncsiságból. Nem volt rossz, mert jól volt megírva, de nehéz eltekinteni attól, hogy lányok... Röviden: nem az én műfajom, inkább maradok a yaoinál:3

9. Mit gondoltok, mi az igaz barátság?
Úgy gondolom, hogy az igaz barátság mindenki számára mást jelent. Számomra akkor igaz barát egy barát, ha bármikor számíthatok rá, megbízhatok benne. Elfogad a hibáimmal együtt is, és a szemembe mondja az igazságot, akkor is, ha fáj. Nem muszáj, hogy mindig velem legyen, elég akkor, ha szükségem van rá. Persze akkor teljes minden, ha ezek mindkét részről megvannak.

10. Mit szeretsz meg legelőször egy emberben?
Nem is tudom... Sosem gondolkodtam el ezen, és szerintem akkor sem tudnék válaszolni, ha már gondolkodtam volna ilyesmin. Hogy miért, azt nem tudom...

Az én kérdéseim:

1. Mikor ismerkedtetek meg a kpoppal, és ki volt az, akitől hallottatok róla?
2. Melyik volt az első szám, amit hallottatok? (nyilván kpop)
3. Mikor kezdtetek el írni, és melyik bandával?
4. Mindig is azt terveztétek, hogy megosztjátok másokkal a ficiteket, vagy idő kellett, mire rászántátok magatokat?
5. Írtok olyan történetet, ami nem kpoppal kapcsolatos?
6. Hogy álltok a koreokkal? Szeretitek megtanulni őket? Ha igen, melyik a kedvencetek?
7. Gondolkodtatok már azon. hogy ha táncoltok, létrehozzatok egy dance cover csapatot?
8. Szeretnétek esetleg megtanulni koreaiul vagy japánul? Vagy annyira nem vonz titeket a nyelv?
9. Ha eltölthetnétek egy napot egy idollal, kit választanátok? Miért? (tudom, tudom, nehéz kérdés...)
10. Mi a véleményetek a Bubble tea-ről? Ha kóstoltátok már, milyen volt? Szeretitek? Ha nem, tervezitek, hogy megkóstoljátok?

Végül akiknek szeretném továbbadni:

Raina Banforth: Keep dreaming, darling
Egyszerűen imádom! Nem csak amiatt, hogy HunHan (♥), hanem mert csodásan van megírva, és a történet is magával ragad. Nem lehet nem szeretni!

Cass W.: Sors, dögölj meg!
Szintén nagy-nagy kedvenc! Igaziból nem ez volt a legkedvencebb ficim a kedves írónőtől, hanem a Viszontagságos szerelem és az Örökre, de ez volt a legutolsó, így ezt jelöltem meg:3

くみい-ちゃん~ :3: Fogadjunk?
Az első SeBaek fici, amit olvasni kezdtem, és nem csalódtam benne! Remekül van megírva, és romantikából meg khm... másból sincs hiány benne :D Imádom!

Lilla Lidák: Dominó
BaekYeol, és azok közül is az egyik legjobb! A karakterek szerethetőek, a történet egyedi és fordulatos, egyszerűen imádnivaló!

EXOfairy: Ilyen lehetséges?
Ismét egy BaekYeol, és talán a legromantikusabb és legcukibb azok közül, amiket olvastam! Annyira édes volt, hogy minden egyes résznél majd elolvadtam!

None LucyK: Testvérek
Nem igazán olvasok KaiSoo ficiket, de ebben mégis van valami, ami miatt izgalommal olvasom a sorokat, és várom a következő részt... Magic!

na Na: Aktfotó kicsit másképp
Nem meglepő, hogy ez már a 3. BaekYeol fici, de azt kell mondanom, hogy a legperverzebb is! :P És imádom!

Liti Kyirumi: Észveszejtő
Ha már a BaekYeol a kedvenc, akkor velük is zárnám a sort. Ha egy szóval kellene jellemeznem a ficit, azt mondanám, a címe tökéletes: észveszejtő. Minden összefoglal. A legfordulatosabb és izgibb fici, amit olvasok/olvastam,

Sajnos nem tudtam 10 blogot megjelölni... Bocsánat:c